Hargita Megyei Kulturális Központ EEA Grants

Április 2020
HKSzeCsPSzoV
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
bármikor

Feltöltve: 2013. november 3., vasárnap

Xantus Lehel érdemdíjas: „A képzőművészet, vagy egy jó kiállítás is: önálló, ezerarcú világ”

Interjú Xantus Lehellel, a Hargitai Szalon 2013 csíkszeredai díjazottjával.
A Hargita Megyei Kulturális Központ és Hargita Megye Tanácsa által július hónap folyamán képzőművészek számára meghirdetett A káosz architektúrája című felhívásra Hargita megyei és a megyéből elszármazott művészek jelentkezhettek. A Csíkszereda – Székelyudvarhely - Gyergyószentmiklós tengelyű vándortárlat felhívására 51 szerzőtől 71 alkotás érkezett, amelyből az öttagú zsűri (Túros Eszter és Botár László Csíkszeredából, Berze Imre Székelyudvarhelyről, Damokos Csaba és Ütő Gusztáv Sepsiszentgyörgyről) döntése alapján a Hargitai Szalon keretében 35 művész 45 munkáját állították ki.

A tárlatmegnyitója 2013. szeptember 19-én volt az első helyszínen, Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai Galériájában, és október 18-ig volt látogatható. A tárlatnyitó ünnepélyen átadták a Hargitai Szalon 2013-as kiadása egyik újításaként a szak zsűri által odaítélt két 1000 lej értékű érdemdíjat. Ennek egyik tulajdonosa Xantus Lehel csíkszeredai designér-grafikus, akit kérdéseink megválaszolására kértünk fel.

- Ön az egyik díjazottja a 2013-as Hargitai Szalonnak. Mit gondol erről a díjról, hogy érzi magát a Hargita Megyei Kulturális Központ díjazottként?

- Nagyon jó érzés a Hargitai Szalon díjazottjának lenni, mivel a tárlat Hargita megye egyik legnevesebb kultúrális eseménye. Megtisztelőnek érzem, hogy ennyi, nálam jóval tapasztaltabb művész munkái közül az én munkám került díjazásra.

- Első ízben tematizálta kiírását, első ízben díjazott is a Hargitai Szalon. Milyennek találja ezt az elmozdulást az alkotói kedvre nézve?

- Szükségesnek érzem a tematizálást, mivel a zsűri számára könnyebben összehasonlíthatóak, egymáshoz viszonyíthatóak a munkák. A díjazás mindenképpen motiváló, olyan alkotókat is munkára késztet, akik korábbi években nem vettek részt és nem is terveztek részt venni a kiállításon.

- Honnan szerzett tudomást a pályázatról, mi befolyásolta a részvételben?

- A pályázatról édesapámtól szereztem tudomást, aki képzőművész lévén a korábbi évek kiállításainak rendszeres résztvevője.

- Előny-e vagy hátrány képzőművész családban junior alkotóként a szakmának is bizonyítania? Hogyan éli meg a nyomkövető harcait az édesapja közelében, mit tanul önmagáról, önmaga erejéről?

- Teljes mértékben előnyt jelent számomra. Elsősorban azért, mert van valaki, akihez mindig fordulhatok szakmai kérdésekkel, másrészt, akinek már eddigi munkássága motivál engem is, hogy majd egyszer én is felzárkózzak. Mivel a képzőművészeteken belül két elég eltérő ágazattal foglalkozunk, ezért sem érzem úgy, hogy édesapám árnyékában kellene maradnom.

- Ki a példaképe a hazai/magyar mezőnyben? Ki a szakma világtörténelméből? – és miért?

- Nem igazán próbálok példaképeket választani magam számára. Ennek fő oka, hogy sok esetben rosszul sülhet el és egy bizonyos művésznek egy ferde tükörképévé válhat az ember. A világtörténelemből mégis kiemelném Alfons Muchát, aki nagyban hozzájárult a modern festészet, grafika és plakátművészet fejlődéséhez.

- Botár László zsűri elnök úgy fogalmazott a csíkszeredai tárlatnyitón: A Káosz architektúrája témában meghirdetett pályázatra érdekes módon az idősebb generációtól nem érkeztek művek, és megkockáztatta: „idegen volt a téma?” Mit gondol erről, ön hogy érezte ifjú alkotóként, megfordítva a botári felvetést: Otthonos volt a téma?

- A téma elgondolkodtató volt, de mégis kellő szabadságot nyújtott az alkotónak, hiszen a káoszt nagyon sok nézőpontból közelíthetjük meg. Az idősebb generációnak véleményem szerint, nem idegen, hanem túlzottan ismerős is volt a téma. A káoszt általában nem a széppel, a jóval, a kényelmessel asszociáljuk, ezáltal az emberek világát, érzéseit, gondolatait sokszor negatív szemszögből közelítjük meg. A sok kellemetlen élmény, tapasztalat rossz érzéseket vált ki a későbbiekben is, megnehezítve azt, hogy beszéljünk róla, leírjuk azt, vagy egy képzőművészeti alkotásban megjelenítsük. 

- Jelen volt a csíkszeredai megnyitón, látta a pályaműveket. Mi a benyomása a 2013-as Hargitai Szalonról?

- Jelen voltam a megnyitón és pozitív benyomásokkal távoztam. A munkák többsége színvonalas, jól átgondolt, a témát több szemszögből is megragadó alkotás volt.

- A téma alkalmas volt műkritikai felvetésekre is, az értelmezések oldaláról a csíkszeredai megnyitón Székedi Ferenc és Bucur Nicolae műkritikusok is pontozták „a káoszt”. Mivel vitázna a megnyitószövegek felvetéseiből? (Az elhangzott szövegek teljes terjedelemben:

Dr. Bucur Nicolae: Promovarea reală a fenomenului plastic

Székedi Ferenc: A káosz és ami mögötte van

- Nem vitáznék az elhangzottakkal, mivel a művészetet és ezen belül akár egy kiállítást is egy önálló, ezerarcú világként képzelek el, ahol minden alkotó vagy befogadó véleménye számít, mindenkinek igaza van és mindenki téved, felismerünk egy remekművet, próbálunk is találni rá magyarázatot, hogy miért az, de valójában erre sose jövünk rá.

- Min dolgozik most, mire összpontosít?

- Kisebb grafikai, illetve design pályázatokon dolgozok szabadidőmben, azonban egyre inkább összpontosítanom kell az államvizsgamunkámra illetve a záróvizsgáimra, amelyek rohamosan közelednek.

- Mit gondol a Hargita megyei képzőművészeti életről, az intézményi kölcsönhatásról? Milyen észrevétele, milyen javaslata van az együttműködéshez? (lett légyen Hargita Megye Tanácsa Hargita Szalont szervező csíkszeredai kulturális központja, vagy a gyergyószárhegyi markáns képzőművészeti táborokat szervező alintézményről szó)

- A Hargita megyei képzőművészeti élet, annak dacára, hogy a térség nem igazán rejt képzőművészeti emlékeket, illetve világvárosaink sincsenek, meglepően élénk, folyamatosan újuló. Konkrét javaslattal nem igazán tudnék előállni, egyrészt, mert nem rendelkezem tapasztalattal ezen a téren, másrész, mert úgy gondolom, hogy megyénkben a művészek és a kultúrális intézmények közötti együttműködés megfelelő.

NÉVJEGY

Xantus Lehel 1992.12.06., Csíkszereda

Tanulmányok:

2003-2011 Márton Áron Gimnázium, Társadalomtudományok szak

2011-2013 Universitatea de Arte si Design, Facultatea de Arte Decorative si Design, Sectia Design